Jung személyiségtipológiája

Mai cikkemben a legnépszerűbb személyiségtipológiák ősatyjáról fogok szólni, amely C. G. Jung nevéhez fűződik.

A tipológia háttere

Jung az egészséges elme működését vizsgálta, és felfedezett ún. archetípusokat, vagyis jellemző személyiségeket, melyek újra meg újra visszaköszönnek a hőstörténetekből, könyvekből, stb. Ezáltal arra következtetett, hogy a különféle emberi személyiségek véges számú jellegzetes kategóriába sorolhatók. Ezeket a kategóriákat az alábbi módon határozta meg:

Először is elkülönített kétfajta attitűdöt, az introverziót és extroverziót (amelyre néha extraverzióként utalnak), melyek a világhoz és a többi emberhez való hozzáállásunkat határozzák meg. Az introverzió a belső, szubjektív világgal, míg az extroverzió a külvilággal való kapcsolatra utal.

Ezen kívül felfedezett négy kognitív funkciót, melyek az elme működésében játszanak lényeges szerepet. Ez a négy funkció nem más, mint a gondolkodás, érzés, érzékelés és az intuíció. (Ezek angol megfelelőiből kapjuk a T, F, S, N betűket, melyekkel e négy funkciót hagyományosan jelöljük.) E négy funkcióból kettő az információszerzést szolgálja (érzékelés és intuíció), ezeket más néven tanulási stílusnak vagy irracionális funkcióknak nevezzük. A másik kettő (gondolkodás és érzés) pedig a megszerzett információ értékelésében és döntéseink meghozatalában játszik szerepet. Ezeket emiatt döntéshozatali funkcióknak vagy racionális funkcióknak is hívhatjuk őket.

Jung elmélete szerint mind a négy funkció irányulhat a külvilág vagy a belső világ felé, vagyis mind a négy megnyilvánulhat introvertált és extrovertált minőségben. Így összesen nyolcféle kognitív funkciót kapunk.

Jung a személyiségtípusokat a nyolcféle kognitív funkció segítségével határozta meg. Azt mondta, minden egyes embernek megvan a maga preferált funkciója, melyet a leggyakrabban / legkönnyebben használ a külvilággal való érintkezés során. Ez praktikusan nyolcféle személyiségtípust jelent, négy introvertáltat és négy extrovertáltat. Az egyes kognitív funkciókat az alábbi betűkombinációkkal szemléltethetjük: Ne, Ni, Se, Si, Te, Ti, Fe, Fi.

A preferált vagy domináns funkció ellentettje, az ún. alárendelt funkció, Jung szerint a tudattalan és / vagy elnyomott működésmódot szimbolizálja. A másik két funkciót másodlagos vagy kiegészítő funkcióknak nevezhetjük.

Az alárendelt funkciót is lehet fejleszteni, illetve egyesek szerint komoly lehetőségek is rejlenek benne, ha már nem találunk izgalmat az elsődleges funkciónkban. Az alárendelt funkció aktiválása azonban érzelmi válaszreakciókkal és a domináns funkció gyengülésével járhat.

A nyolc jungi típusra tehát domináns kognitív funkcióikkal utalunk. Az alábbiakban ezeket, illetve a hozzájuk tartozó rövid jellemzést találjuk.

A nyolc típus és jellemzésük

Te – Extrovertált Gondolkodás: Cselekedeteikben szinte kizárólag a rációra hagyatkoznak. Csak azt fogadják el igaznak, amit bizonyítékokkal alá lehet támasztani. Nem túl érzékenyek, alkalmasint zsarnokiak és manipulatívak is lehetnek.

Ti – Introvertált Gondolkodás: Intellektusa kiváló, viszont nehezére esik másokhoz kapcsolódni. Nem ritkán makacsok és kitartóak. Gyakran kilógnak a sorból, viszont mások számára néha kifejezetten érdekesek lehetnek.

Fe – Extrovertált Érzés: megértenek másokat és remek kapcsolatépítők. Nehezen szakadnak el azonban a „falkától”, nehezen úsznak szembe az áramlattal, és kifejezetten megviseli őket, ha a többiek semmibe veszik őket. Remekül kommunikálnak.

Fi – Introvertált Érzés: Ezek a személyek kedvelik a magányt és néha nehezükre esik másokhoz kapcsolódni. Gyakran melankolikusak. Szeretnek észrevétlenek maradni, ezért ritkán emelnek szót. Ennek ellenére érzékenyek saját- és mások szükségleteire.

(Megjegyzés: Az eddig felsorolt négy típus megfeleltethető a DISC személyiségtipológia színeinek: piros (D) = Te, sárga (I) = Fe, zöld (S) = Fi, kék (C) = Ti.)

Se – Extrovertált Érzékelés: Ezek a személyek erősen kötődnek tárgyakhoz, és gyakran mágikus tulajdonságokat is tulajdoníthatnak nekik, noha nem tudatosan. Nem a gondolatokban lelik örömüket, hanem abban, ahogy a gondolatok fizikai formát öltenek. Első sorban az érzéki élvezeteket keresik.

Si – Introvertált Érzékelés: Nagy hangsúlyt fektetnek az érzéki észleléseikre. Nagyon értékelik a színeket, a formákat és a különféle állagokat. Úgy tekintenek az anyagi világra, mint belső megéléseik forrására. Gyakran választják a művészi pályát.

Ne – Extrovertált Intuíció: Igen aktív, nyughatatlan, igazi felfedező. Nagy mennyiségű ingerre van szüksége. Kitartóak, ha céljaik eléréséről van szó. Amint elérték azonban, már ugranak is a következőre, és hamar elfelejtik az előző sikerüket. Nem igen foglalkoznak mások jólétével.

Si – Introvertált Érzékelés: Nagyon érzékenyek még a legkisebb stimulusra is. Jól fel tudják mérni, mi jár a másik ember fejében, mit éreznek, vagy mit szándékoznak tenni. Álmodozók és idealisták. Nehezükre esik „két lábbal a földön járni”.