Választás előtt – Miért olyan nehéz dönteni?

A mai cikkemben a döntéshelyzetekről fogok írni, illetve arról, hogy miért érezzük magunkat gyakorta képtelennek a választásra. Coachingban az ilyen helyzetek gyakran előfordulnak, ezért is gondoltam, hogy egy egész cikket szentelek a témának.

Az igazán sikeres emberek – egyesek szerint – gyorsan hoznak döntést és nehezen változtatnak az álláspontjukon. Egy bizonyos határon túl ez nekem inkább a fafejűség definíciójának hangzik, az azonban tény és való, hogy még ha nem is a tökéletes opciót választjuk, de kitartunk mellette, gyakran több hasznunk származhat belőle, mintha hezitálnánk, vagy ide-oda libikókáznánk a lehetőségek közt.

Miért blokkolunk le döntéshelyzetben?

Tapasztalataim szerint (melyek egy része személyes fejlődésemből, más része a coaching folyamatokból származik) a hezitálás és a döntések elodázása mögött a legtöbb esetben az áldozatvállalástól való félelem áll. Amikor több lehetőség közül választunk egyet, az összes többiről lemondunk, így áldozatot hozunk. Beállítottságunktól függően, vagy arra az egy dologra fókuszálunk, amelyet elnyerünk ezáltal, vagy azokra, amelyeket elveszítünk.

A jutalom gyakran sokkal kecsegtetőbb, mintsem hogy a veszteséget egyáltalán figyelembe vegyük. Ilyen lehet például, amikor valaki megkapja álmai állását annál a cégnél, ahová évek óta próbál bekerülni. Nem sokat fog gondolkodni, hogy otthagyja-e a régit, noha ez is egy áldozat részéről. Más helyzetekben – amikor a mérleg nyelve nem billen el ilyen mértékben – hajlamosak vagyunk abból kiindulni, mit veszíthetünk, semmint abból, hogy mit nyerhetünk a döntésünkkel.

Barátkozzunk meg az áldozatvállalással!

A megoldás? Fogadjuk el, hogy az életben néha fel kell áldoznunk dolgokat, hogy másokat elnyerhessünk vagy legalább a lehetőséget megadjuk magunknak. Tudomásul kell vennünk, hogy nem kaphatunk meg mindent egyszerre. Ezt nem úgy értem, hogy érjük be kevesebbel, mint amire vágyunk, sokkal inkább úgy, hogy tanuljuk meg felismerni, hogy mi az, ami nem kompatibilis egy vágyott állapottal, mi az, ami el fog veszni célunk megvalósítása során, tudatosan engedjük el.

Ha valaki egy másik városban szeretné folytatni az életét, el kell, hogy búcsúzzon régi kedvenc helyeitől, illetve tudomásul kell vennie, hogy a régi barátokkal is megváltozik a viszonya. Mindez a helyzet sajátosságából fakad, sok mindent nem lehet vele tenni. Vagy elfogadom ezt, vagy egyáltalán nem is költözöm.

Az áldozatvállalás néha igen félelmetes tud lenni, főleg egy ilyen szituációban, amit az imént felvázoltam. Egy coach ilyenkor is remekül tudja támogatni kliensét, hogy letisztázza magában, mit nyer és mit veszít az akcióval. ha már az ügyfél tisztán látja, hogy összességében a dolog nyereséges lesz, a coach feladata, hogy fókuszát a nyereség oldalon tartsa. (Ezt persze akár egyedül is gyakorolhatjuk odahaza.)

Ha a nyereséget, a vágyott állapotot tartjuk szem előtt, az egész szituáció egy sokkal pozitívabb színezetet kap. Így már képesek leszünk cselekedni, és beindítani a változást, amennyiben tényleg ezt érezzük a legjobbnak.

Elengedés – Miért jó és mi segíthet benne?

Bizonyára mindenkinek ismerős az az érzés, amikor egy-egy negatív gondolat vagy érzés akaratunk ellenére befészkeli magát a fejünkbe. Ilyenkor szinte képtelenségnek érezzük, hogy megálljt parancsoljunk neki. A barátaink, szeretteink persze csak legyintenek, hogy ne foglalkozzunk annyit a dologgal, ezt azonban könnyebb mondani, mint megtenni. Jelen cikkemben azoknak szeretnék néhány hasznos fogást mutatni, akik úgy érzik, túlságosan sokat emésztik magukat olyasmin, amin már rég nem érdemes.

Az elengedés nem csak a tibeti szerzetesek kiváltsága. Sokan megpróbálják elhitetni velünk, hogy csakis az ő tanfolyamukon / könyvükből / stb. tanulhatjuk meg a titkot, amellyel makacs elménket ismét uralmunk alá hajthatjuk, ez azonban nem feltétlenül igaz. Egy kis gyakorlással egész meglepő fejlődést is produkálhatunk. Tény és való, hogy vannak hasznos könyvek a piacon, illetve egy-egy önismereti tanfolyam is sokat lendíthet az ügyön. Ezen felül, egész jó coaching témát is szolgáltathat az elengedés kérdésköre. Mindazonáltal ha másba szeretnéd fektetni a pénzed, vagy olyan sürgős a változás, a legegyszerűbb, ha most azonnal nekilátsz dolgozni az ügyön.

Fontos megértenünk, hogy a kényszeres negatitivás energiát vesz el tőlünk, méghozzá nem is keveset. Olyan, mintha a pénztárcánk lyukas lenne alul, és folyamatosan hullana ki belőle a pénz. Mi lenne velünk hó végére? Nos, ugyanez játszódik le érzelmi síkon is, annyi különbséggel, hogy itt nem feltétlenül kapunk havonta egy fix összeget, hogy kompenzáljuk a dolgot. Ha sikerül megszabadulnunk néhány negatív sztoritól, amelyek újra meg újra hatalmukba kerítenek, elvághatjuk a veszteségeket. Több erőnk marad, hogy haladjunk előre, és alkossunk. Nem véletlenül fektet a legtöbb önfejlesztő program akkora hangsúlyt a témára.

Elengedni, de mit?

A leggyakoribb kéretlenül visszatérő gondolatok a sértettség, illetve a fájdalom érzésével érkeznek kéz a kézben. Nem könnyű túltenni magunkat azon, ha valaki megbánt, és személyiségünktől függetlenül egyesek agresszivitással, mások önsajnálattal felelnek a helyzetre. Volt párok, főnökök, munkatársak, barátok, akik átvágtak – soroljam még? Sokan közülük jó eséllyel még mindig ott várakoznak elménk egy félreeső zugában, hátha még egyszer kihozhatnak a sodrunkból.

A veszteség a következő leggyakoribb oka a visszatérő negatív érzéseknek. A legsúlyosabb veszteséget kétség kívül egy szerettünk halálakor, illetve egy szakítás után érezzük. A gyász azonban természetes folyamat, és ha szembe merünk nézni vele, a kínzó üresség idővel enyhülni fog. Mindazonáltal egy terapeuta vagy egy coach támogatása jól jöhet, főleg, ha egymagunk nehezen birkózunk meg egy ilyen intenzív élménnyel.

Fontos megemlítenünk még az izgulást, akár pozitív, akár negatív. Holnap fellépés, és te úgy érzed, egy hangot sem bírsz tisztán elfújni a hangszereden. A begyakorolt darabokat is mintha egy láthatatlan harapófogó húzná ki a fejedből. Nem egyszerű eset, mi? Vagy lehetsz éppen annyira magabiztos is, hogy azt sem tudod hová legyél a holnapi nagy pillanatig. Éjjel kettő van, de még mindig nem alszol. Pedig nem ártana azért pihenni – de hát olyan nagy siker lesz. Egyik forgatókönyv sem szolgál hosszútávon.

A fenti helyzetek egyikében sem lehet egyszerűen, csettintésre megszabadulni a nem kívánatos érzésekről. Na jó, a Dalai Lámának lehet hogy menne, de azért mi maradjunk csak a realitás talaján és ne mérjük magunkat őhozzá. A kulcs minden esetben a szemléletváltás.

Szeretem kétfelé választani az elengedés kérdését: az elengedés első fajtája a múltbeli sebek gyógyítására irányul, míg a második a jövőbeli célok elérésére. Az elsőre gyakran használom a megbocsátás szinonimát, hiszen az esetek többségében valójában erről van szó. Hogy elengedjük a fájdalmat és a sértettséget, meg kell tudnunk bocsátani. A megbocsátásról egyébként hosszú cikkeket lehetne írni, ennél mélyebbre tehát most nem megyek a témában.

#1 Múltbeli sebek gyógyítása

Ami tapasztalataim szerint a legtöbbet segít ilyen helyzetekben, az a következő állítás: Mindenki a tőle telhető legjobbat teszi minden helyzetben, és mindenki úgy cselekszik, hogy az valakinek valamilyen szempontból jó legyen. Ezt így hirtelen talán nehéz belátni, de ha leülünk egy tea mellett, úgy érzem, bármilyen be tudnám neked bizonyítani, bármilyen helyzetet hozol is elém.

Érdemes tehát ezzel eljátszani, addig azonban, amíg ez a mag kikel és virágba borul, itt egy könnyebben emészthető verziója a fenti állításnak: Mindenkinek megvan az oka, hogy miért csinál dolgokat. Ez pedig általában nem az, hogy „gonosz”, vagy „egy segg”, mint ahogy azt szeretjük gondolni. Meglepődnél, de a legtöbb bűnöző nem érzi magát rossznak. Sőt, sokuk kifejezetten pozitív hősként vélekedik magáról, aki a rendszer elnyomása ellen lázad, és ehhez hasonlók. Ezen kívül ó eséllyel rólad is gondolták már ezt bizonyos helyzetekben, ami lehet, hogy meg sem fordult a fejedben.

Mindenkinek van egy motivációja. Bárki bármit tesz is veled, két út kínálkozik számodra. Vagy elítéled az illetőt, vagy megpróbálod megérteni, miért tette, amit tett. Az előbbire bárki képes, az utóbbira csak kevesen. Az előbbi fájdalmat szül, az utóbbi elfogadást. Dale Cargenie így írj a Hogyan szerezz barátokat és befolyásold az embereket című könyvében: „Mindent tudni annyi, mint mindent megbocsátani.” Az egyik kedvenc idézetem.

#2 Jövőbeli célok elérése

Bármilyen célt tűzöl is ki magad elé, ha túlságosan görcsölsz a dolgon, esetleg a kétely vagy a félelem csapdájába esel, könnyen letérhetsz a legrövidebb útról. Saját életemben azt találtam, hogy akármit is értem el, végül nem azon múlt a boldogságom és elégedettségem, hogy mit szereztem meg, hanem azon, hogy hogyan éreztem magam belül. Hiszem, hogy a boldogság belülről jön, és nem függ annyira a külső körülményektől, mint ahogy azt gyakran képzeljük. Nem fontos annyira, mi van kívül, inkább az, hogy mi van belül.

Ez lehet, hogy ismét badarságnak tűnik, de attól még érdemes eljátszanod a gondolattal. Ha azonban igaznak érzed, gondolj bele, milyen szerencséd van, hisz belső állapotodat sokkal könnyebb megváltoztatni, mint azt, hogy mennyi pénzt keresel. Bárminek az elérésén fáradozol is, ez a gondolat jó szolgálatot tehet, mivel levesz egy bizonyos feszültségmennyiséget a dologról, amelyet egyébként az a hiedelem csatolna hozzá, hogy „csak akkor leszek jól, ha ez és ez lesz”. Ez pedig egész egyszerűen önbecsapás.

A másik elgondolás, amelynek hasznát veheted, így szól: halálunk után úgysem tarthatunk meg semmit abból, amit felhalmoztunk, akkor meg minek fájjon a fejünk miatta? Nincstelenül születünk és halunk meg, tehát egyszer úgyis el kell engednünk mindazt, ami számunkra kedves. Miért ne tennénk meg most, és spórolnánk meg néhány álmatlan éjszakát? Ez nem azt jelenti, hogy bontsd fel a házasságod és írasd a házad másra, csupán annyit, hogy nem teszed függővé saját jóléted ezen dolgok meglététől. Hogy úgy tudsz ránézni a céljaidra, hogy ha sikerül, nagyszerű lesz, ha meg nem, legalább lefoglaltad magad egy időre, tanultál valami újat, és jól érezted magad a folyamat közben. (Ideális esetben, persze. Ha ezek az érzések netán hiányoznának, lehet, hogy a célkitűzéssel van probléma.)

Remélem, ez a néhány gondolatmenet segíteni fog rajtad álmatlan éjszakáidon. Jó eséllyel azért időt kell szánni rá, hogy valóban átérezd mindazt, amit fentebb kifejtettem, ha viszont sikerül, az remek fegyvert fog jelenteni érzelmi kilengések ellen. Ha tetszett a cikk, kérlek, oszd meg másokkal is.